Menj oda - nem tudom, hol, hozd

Shooter felöltözött és elment a palotába; olyan terület, ez a város, és egy sereg madár végzett vele. Jön a király: „Sok éven át, felség! Brow verte meg, uram, ezek a vándorló madárkák; Command fogadja kegyesen. " - „Hello, az én kedvenc shooter! Köszönhetően egy ajándék. Tegyük fel, hogy muszáj „-” Elnézést, uram? A saját földet engedély nélkül rendezni. " - „Ez a bor kicsi; Van egy csomó földet - a kívánt helyre, és a ház lesz. " - „Van egy másik hiba: nem derül ki Dix a vörös lány.” - „Nos! Ez egy jó dolog. Gyere vissza holnap, hogy nekem, és hogy a felesége, hogy az íj; hogy ha a jegyese jó? "

Másnap látta, hogy a király, a Mária hercegnő lett őrült vágy szépsége leírhatatlan. Azt kéri, hogy a bojárok, tábornokok és ezredesek. „Itt van az arany kincstári! Vedd el, - mondja -, hogy mennyi kellene csak érts olyan szép Nos, mi a felesége én bíróság kezét. " Minden bojárok, tábornokok és ezredesek válaszolt neki: „Felség! Meg kell élni a kor és egyéb ilyen szépség soha nem látott ". - „Mint tudjátok, és a szavamat - a törvény”, hogy felborul a király tanácsosai, kijött a palotából, és orra lógott, fejek bánat az étteremben, így megy inni egy kis bort.

Leültünk, kérte a bor és snack, és légy figyelmes csend. Azt odafutott Taverns Terebenev 1 a rossz kaftanishke és megkérdezi: „Mi az, uraim, szomorú lesz?” - „Menj el, koldus!” - „Nem, nem hajt engem, egy pohár bor minden hozza a legjobb; Azt viszi az elmét. " Felajánlott neki egy pohár bort; Ivott, és azt mondta: „Ó, uraim! Egy másik ilyen szépségek, mint Princess Maria Wise, a világ ott, és nem talál semmit. Kapu-ka, hogy a király; hadd hívja a nyilat, és azt mondja neki, hogy megtalálja a kecske arany szarv hogy sétál a védett réti, a dal énekel maga a mese. Leteszi a kor, és a kecskék nem találja; Addig miért nem élnek a császár és Mária hercegnő? "

Ez a beszéd beleszeretett a király tanácsadói, betöltődik a pénzzel Terebenev és berohant a palotába. Szigorúan rájuk kiáltott, császár: „Majdnem a kapu?” - „Felség! Egy másik ilyen szépségek, mint Princess Maria Wise, a világ ott, és nem talál semmit. Sokkal jobb, hogy hívja fel a nyilat, és mondja meg neki, hogy megtalálja a kecske arany szarv hogy sétál a védett réti, a dal énekel maga a mese. Leteszi a kor, és a kecskék nem találja; Közben, uram, miért nem élsz Mary hercegnő „- ?!” És ez igaz, „Ugyanebben az órában a császár nevezett nyilat, és megparancsolta neki, hogy biztosan van a kecske arany szarva.

Nyilak és meghajolt a király kiment Svetlitsa; hazajön szomorú, szertelen feje lógott az alábbiakban a vállát. Kéri a felesége: „Mi az, kedves barátom, zapechalilsya? Ali heard a király a szomorúság szó ali én nem gondolok? „-” A király megrendelések szolgáltatás, elrendelte, hogy készítsen kecske arany szarv, védett réti séták, a dal énekel maga a mese. " - „Nos, az alvás rajta; és most aludni „Shooter feküdt le, és elaludt, és Princess Maria kijött a tornácra, és sírt hangosan,” apa pásztorlány, anyja Rabotnicki! Gyűjtsön itt sietve. " A hívás a nagy sokaság gyűlt össze hűséges szolgái; Princess Maria azt mondta, hogy neki az udvarra kecske arany szarv hogy sétál a védett réti, a dal énekel maga a mese. „Örülök, hogy legyen! „Úgy lesz reggelre. Hajnalán reggel felébredt nyilak - járkál az udvaron kecske arany szarv; Felvettem, és vette a király.

Egy másik alkalommal, tanított Terebenev királyi tanácsadók: „Van de mare sivoburaya, zlatogrivaya védett réti séta, majd hetvenhét gonosz mének fut; Hagyja, hogy a nyilak kanca és mén fog a király. " Bojárok tábornokok és ezredesek futni a palotába, hogy számoljon be; a császár parancsot adott, hogy a nyíl, a nyíl Princess Marja mondta, és a Princess Maria kijött a tornácra, és sírt hangosan, „apa pásztorlány, anyja Rabotnicki! Gyűjtsön itt sietve. " Összeszedte a sok-sok hűséges szolgái; Meghallgattuk a feladatot, és reggel végzik. Hajnalán reggel felébredtem nyilak, benézett az ablakon - az udvaron sétál kanca sivoburaya, zlatogrivaya és hetvenhét mének vele; Leültem a kanca és lovagolt a király. Arrow repülő kanca hetvenhét mén fut, és gyúrjuk kb mint egy hal a vízben a tat szomszédságában édes.

A király látja, hogy ez nem áll jól neki, hogy bosszankodik, és ismét felvette a tanácsadók. „Vedd el, - mondja - a kincstár, mint az egyik kell, de nekem egy szép Nos, mi Princess Maria!” Elszomorította a király tanácsadói, fejek bánat az étteremben, hogy menjen inni egy kis bort. Beléptünk az étteremben, és leült az asztalhoz, és megkérdezte, a bor és snack-kel. Azt odafutott Taverns Terebenev a rossz kaftanishke: „Mi az, uraim, szomorú lesz? Hozz nekem egy pohár bort minden, azt viszi az elméd, a bánat posoblyu”. Adtak neki egy pohár bort; Terebenev ivott, és azt mondta, „kapu-ka ezelőtt a szuverén, és azt mondják, hogy küldjön egy nyíl van - senki sem tudja, hogy hol, hogy azt - mi a fene!” A királyi tanácsadók voltak ragadtatva, és oda neki az arany jött a király. Látva őket, a király kiáltotta fenyegető hangon: „Miért Gate” bojárok, tábornokok és ezredesek válaszolt: „Felség! Egy másik ilyen szépségek, mint Princess Maria Wise, a világ ott, és nem talál semmit. Sokkal jobb, hogy hívja fel a nyilat, és mondja meg neki, hogy menjen - senki sem tudja, hogy hol, hogy azt - Isten tudja, mit. " Ahogy ők tanították, így a király volt.

Jön nyilak szomorú otthon, az alábbiakban a vállak dús fej lógott; megkérdezi a felesége: „Mi az, kedves barátom, zapechalilsya? Ali heard a király a szomorúság szó ali nem vagyok az a gondolat származik? „Ő keservesen sírt. „Különben is, - mondja - a császár az én új szolgáltatás, elrendelte, hogy menjen - senki sem tudja, hogy hol, hogy azt - Isten tudja, mit.” - „! Ez a szolgáltatás olyan szolgáltatás” - mondta Princess Maria, és átadta neki a labdát: hol roll a labdát vissza, és menj.

Shooter folytatta az utat; a labda volt gördülő, gördülő, és oda vezetett, hogy a helyeket, ahol nyomai az emberi láb látható. Egy kicsit több -, és a lövő jött a nagy palotába; találkozik a hercegnő: „Hello, zyatyushka! Mit hoz GOT - akarva nilly Ali? Egészséges ha a nővérem Princess Maria? „-” pazarolja az egészségem volt, és most - Nem tudom. Hoztam neked keserű rabságában - együtt a király szolgálatában ... „(Vége a tündérmesékben ugyanaz, mint az előző listában.)

1. A „Terebenev”: a rongyos, tépett részeges.

Menj oda - nem tudom, hol, hogy azt - nem tudom, hogy a (variáns mesék 3)

Elmentem nyugdíjas katona Tarabanov vándorol; volt egy hét, és a más harmadik volt egy év, és messze volt, tridesyatom állam - egy sűrű erdőben, hogy amellett, hogy az ég, de nem látta a fákat. Hosszú vagy rövid - megkapta a neten tisztáson elszámolási egy hatalmas palota épült. Úgy néz ki, a Palace divuetsya igen - egyfajta gazdagság sem akar, és nem is vzgadat, csak a mesét! Mentem a kastély körül - nincs kapu, ajtó nélkül, nem megy niotkudova. Mit kell tenni? Íme - egy hosszú rúddal fekvő; Felvettem, fel az erkélyen, elengedem magamra, és elérte az oszlopok; Felmásztam az erkélyre, hogy feloldja az üveg ajtók és ment minden kamarák - az üres, sehol egy lélek jön!

Ez magában foglalja a katonák a nagyteremben - egy kerek asztal, az asztalon tizenkét ételek különböző ételek és tizenkét carafes édes borokat. Azt akartam, hogy megfelelnek az éhség; vett egy darab mindegyik edénybe, öntött egy kancsó egyes üveg, ivott és megrágott; felmászott a tűzhelyen, tegye a hátizsákot a fejét, és megállapítják, hogy pihenjen. Alighogy egy jó nap - amikor hirtelen érkezik tizenkét lebedushek ablak a padlóra, és a vörös lány - az egyik jobb, mint a másik; szárnyaikat a tűzhelyen fel, leült és elkezdte lakoma - mindegyik különlegességek, minden a kancsóba. „Nézd, testvérek - mondja az egyik -, hogy van valami baj. Úgy tűnik, borok és ételek otpity nyitott”. - „Gyere, kishúgom! Te zavsegda legismertebb „katona észrevette hova tették szárnyak !; egyszer csendben felkeltem, és vett egy pár szárnya, hogy ugyanaz a lány, aki minden éles eszű; Vettem, és elbújt.

Red lányok megvacsoráztunk, felállt az asztaltól, és futott a kályha és jól szét a szárnyukat. Minden bontott, csak az egyik nem elég. „Ó, testvér, a szárnyaim nincsenek jelen!” - „Nos? De ha fáj ravasz „Ez tizenegy nővérek a földre, vált egy fehér hattyú és kirepült az ablakon !; és a tizenkettedik, mint ő, és az is maradt, és keservesen sírt. A katona kiszállt mögül a kályha; Láttam a szép leány, és elkezdett keservesen könyörgött, hogy ez szárnyait. Elmondja neki, katonák: „Nem számít, hogy hány kérni, bármennyire sírsz - nem adja fel a szárnyakat! Sokkal jobb, hogy elfogadja, hogy a feleségem, és menjünk együtt élni. " Aztán kijönnek egymással, megölelték és megcsókolták egymást.

Vezette szép leány, az ő jegyese férje, a mély pincék, kinyitotta a nagy láda, vas Bound, és azt mondja: „Take Me arany carry lehet, hogy van valami, hogy élni kell - nem élnek, nem lenne az, hogy a mezőgazdasági vezetni!” A katona öntött nyilatkozat zsebek tele arannyal, kidobta a régi háti zasluzhonnye ingek, kitöltve és arany. Miután összegyűltek, és folytatta az utat a későbbiekben.

Hosszú vagy rövid - jött a nagyszerű fővárosában, bérelt egy lakást, és telepedett le lakás. Egy nap, a felesége azt mondta a katona, „Te visel száz rubelt, megy a bolt, és hogyan kell enni, a többi száz különböző selyem vesz nekem.” A katona elment a padon, és figyelte - az úton áll egy kocsma. „Neuzhli - gondolja - több száz rubelt nem lehet inni egy fillért? Give'll jön „Bementem egy kocsmába, ittak kosushku fizetett egy fillért, és elment selyem !; alku nagy köteg hozza haza és adja az ő feleségét. Azt kérdezi: „Hányan” - „Száz rubel.” - „Egy igaz! Vettél egy száz rubelt nélkül egy fillért sem. Hol vannak - mondja - van egy érmét, hogy menjen? Igaz, egy kocsmában propil! „-” Nézd, milyen okos! - gondolt a katonák maguk is - ismeri az egész történetet. " Selyem hímzett katona felesége, három gyönyörű szőnyeg, és elküldte a férje, hogy eladja őket; gazdag kereskedő adta az egyes szőnyeg háromezer, várta a nagy ünnep, és végrehajtani azokat szőnyegek a király, mint egy ajándék. Király mind nézett és elakadt a lélegzete a meglepetés: „Milyen ügyes kézi munka” - „Ez - mondta a kereskedő - egy egyszerű katona felesége hímzett”. - „Ez nem lehet! Hol lakik! Megyek vele. "

A király küldött katona, amint vitték a palotába, azonnal lecsapott rá: „Ó, bolond fejjel! A kocsmák, vendéglők menni, de minden büszkélkedhet, hogy Saur-szolga kap - egy jelentéktelen ügy az Ön számára. Mi vagy te nekem előre nem jött, egy szót sem szólt arról, hogy? Azóta bezártam az ajtót senkinek. " - „Felség! Én egy ilyen dicsekedni, és az elméd nem emelkedett. " - „Nos, testvér Tarabanov! Nem zárható! Menj a világ vége, és vigyen Saur-szolga. Nem dobudesh - egy gonosz halálbüntetés „katonák futva a feleségemnek, és mondd el a bánatát ;! elővett a gyűrűt. „Mert, - mondja - gyűrű; ahol gurul vissza, és menjen - ne félj „, őt a tudat, az elme és elengedte az úton !.

Körhengerelt hengerelt, feltűrt az utastérben, felugrott a tornácra, az ajtó alatt a tűzhelyen. A katona mögötte lépett be a kabinba, kúszott alá a tűzhely és leül, vár. Hirtelen ott jön egy öregember - aki maga is egy köröm, szakállal könyökével, és elkezdett kattintva: „Hé, Saura! Etetni. " Csak én elrendelte a rossz vonatra egy perc előtt sütött bika, az oldalán egy késsel vésett a szamár dübörgött a fokhagymát és a negyvenedik hordó jó sört. Az öreg maga a köröm, szakáll könyökével odaült a bika, elővett egy kést, cizellált kezdődött porezyvat húst fokhagyma pomakivat, pokushivat igen dicséri. Kezeltem a bika az utolsó csontot, megivott egy egész hordó sört, és kiejtette, hogy „Köszönöm, Saura! Nos a tál; három évben, hogy vissza hozzád. " Elköszöntem és balra.

A katona kimászott az tűzhely, elengedem magam, és így kiáltott fel: „Hé, Saura! Itt vagy? "-" Itt, szerelő! "-" Feed, testvér, és én. " Saura neki sült bika negyvenegyedik söröshordó; katonák megijedt: „Mit, Saura, a benyújtott! I idén, és nem eszik, nem iszik. " Ettem két darab, inni egy üveg, megköszönte a vacsorát, és megkérdezi: „Szeretné, Saura, segíthetek?” - „Igen, ha figyelembe, örülök, hogy menjen; öregem egy falánk, hogy időnként kimerült vybesh amíg ki magát uchestvuesh”. - „Nos, menjünk! Get a zsebében. " - „Én egy hosszú idő, uram, ott van.”

Tarabanov kijött a kunyhóból; körhengerelt, ez volt a módja annak, hogy azt mutatják, és - vezetett katona otthon - Li Li, a hosszú rövid. Azonnal elment a császár, kattintott Saura és a bal meg a király, hogy szolgálja. Ismételten felhívja a király Általános: „Itt azt mondják, hogy a katonák Tarabanov magát elveszett, és Saura soha fog termelni; és visszatért sértetlen és Saura hozott! „-” Felség! Akkor viszont akár nehezebb szolgáltatás: do order-ka a fény felé menni, de tudni, hogy ez az édesapja „King nem hiszem, hosszú, és a vasúti perces menesztett, hogy nyújtson be Tarabanova katona. Courier lovagolt, hogy „Hé, szolgáltatás, öltözz, a király amire szüksége van.”

A katona greatcoat ecsettel gombok, felöltözött, leültem a futár, és elment a palotába. A király; Király és azt mondja: „Nézd, ostoba fejjel! Miről az éttermek, kocsmák dicsekedni, de nem számolnak vissza, ha séta a fény, és hogyan van a késői apám? „-” Bocsánat, felség! Ilyen ahonnan a fejem nőtt, hogy a fény. Emellett a haláltól, egy út van - Isten előtt! - Nem tudom. " - „Nos, ahogy tetszik, és csinálni, és akkor biztosan megy, és megtudni, én pap; Nem kardom - a fejét a válláról „Tarabanov hazatért, letette a fejét alatti buja hatalmas vállát, és erősen zapechalilsya !; megkérdezi a feleségét: „Mit öntött le, kedves barátom? Mondd, mi az igazság. " Azt mondta neki róla. „Ne aggódj! Feküdj le aludni egy perc; holnap egy újabb nap. "

Másnap reggel csak felébredt katonák küld feleségének: „Menj a császár, és kérje társait a nagyon általános, aki a te király nauschaet”. Tarabanov felöltözött, jön a király, és megkérdezte: „Királyi fenség! Adj általános elvtársak; legyen tanú, hogy én vagyok komolyan a következő világ lesz látogató, és a szüleiddel nélkül ellenőrzi a hype. " - „Nos, fiam! Menj haza, kész; Küldök neki, hogy te. " Tarabanov hazatért, és gyülekezni kezdtek az utcán; és a király követelte, hogy az általános. „Menj, - mondja -, és egy katona; és hogy ő egyedül nem képes elhinni. " Általános struhnul, de semmi köze - nem engedelmeskednek a király szavait: ő vonakodva kiment a katona lakásában.

Tarabanov naklal keksz a hátizsákban, vizet öntött manerku, elköszönt a feleségének, vitte gyűrűt, és azt mondja az általános: „Nos, most Isten az úton!” Kimentek az udvarra: a tornácon érdemes kocsik - négyes hasznosítani. „Ez ki?” - kérdezi a katona. „Mint például? Megyünk. " - „Nem, excellenciás! Kocsik nem kell: a fény szükséges, hogy menjen gyalog. " Körhengerelése előre, túl a gyűrű katonák jön, majd az általános húzni. Way-re, a katona azt akarja, hogy - vegye ki a hátizsák kekszet, segítik a víz és eszik; és társainak csak pillantásokat, de csapott fogát. Ha a katonák neki egy kekszet - és így minden rendben, és nem ad - és ez így folytatódik.

Bővebben

Ivánkó Medvedko
Iwashko boszorkány
Rémült medve és a farkas
Ivan a Bolond
Ivan Popyalov
Ivan a kereskedő fia chastises hercegnő